Térképek Google legendás hangja nélkül: az AI helyettesíti az embert

AI a Térképeken Google – Búcsúzunk a kultikus lektortól, Juszkiewicztől.

Térképek Google ikonikus hang nélkül: a mesterséges intelligencia helyettesíti az embert

15 év szoros együttműködése után Jarosław Juszkiewicz, akinek hangja milliókat vezetett a lengyel utakon és kanyarokban a Térképeken keresztül, Google, bejelentette, hogy kilép a projektből. Az a meleg, emberi hang, amely a navigáció jellegzetes elemévé vált, az mesterséges intelligencia hangjával lett helyettesítve. Juszkiewicz meleg útmutatásai helyett a navigáció felhasználói most egy hűvös, pontos, de személyiségtől mentes AI narrációt hallhatnak.

Ez az esemény egy bizonyos korszak végét jelenti, de egyben a jelen idők kifejeződése is, amikor a technológia egyre nagyobb mértékben kiszorítja az emberi elemet az élet egyre több területéről. Négy évvel ezelőtt, amikor Google Először próbálták bevezetni az AI hangot, a felhasználók tömeges ellenállással reagáltak, ami arra kényszerítette a céget, hogy visszaállítsa Juszkiewicz hangját. Ezúttal azonban, a mesterséges intelligencia technológiájában elért előrehaladások és a hasonló változások iránti nagyobb elfogadás mellett a Mountain View-i óriás nem tűnik úgy, hogy visszavonulást tervezne.

Juszkiewicz búcsút intett a felhasználóknak a saját stílusában, hangsúlyozva az AI által hozott változást:

„Egyszer egy videóban elmagyaráztam, hogyan lehet megtalálni a világ irányait. Ma valószínűleg jobban meg fogja ezt magyarázni a mesterséges intelligencia, amely mostanában, mint egy hatalmas henger, végigvonul az emberek hanggal dolgozó világán. Én pedig a saját, emberi hangomon talán utoljára azt mondhatom: mosolyogj csodásan, és indulj dél felé. Bár nem. Hallgassatok az intuícióra és a szívetekre is, mert ezt a mesterséges intelligencia még nem tudja.”

forrás:@kierujsienapoludnie

Ezek a szavak a közös aggodalmakat tükrözik – bár az AI egyre fejlettebbé válik, továbbra is hiányzik belőle az emberi intuíció, empátia és spontaneitás. Ennek ellenére a technológia fejlődése megállíthatatlan, és egyre több területen kezdi megelőzni az embert.

AI a médiákban: A rádió hangja digitálissá válik

Az emberek helyettesítésének jelensége azonban nem korlátozódik csupán a navigációra. Egy másik példa a helyzet a Off Rádió Krakkó, ahol napról napra minden újságírót elbocsátottak, és helyüket digitális hangok foglalták el. A virtuális műsorvezetők – Jakub „Kuba” Zieliński, Emilia „Emi” Nowak és Alex Szulc – mesterséges intelligencia algoritmusai által lettek létrehozva, noha valójában soha nem léteztek. Sziluettjeik a sztereotípiákra épülnek: fiatal technológiai, popkulturális és aktivista szakértők, de hiányzik belőlük az a hitelesség, amely korábban vonzotta a hallgatóságot. A döntés felháborodás hullámát váltotta ki a lengyelek körében, amit a felmondott újságírók védelmében aláírók számának növekedése bizonyít. Ez egy újabb példa arra, hogyan válthat ki a technológia társadalmi reakciót, amikor túl gyorsnak és nem megfelelőnek tűnik olyan területeken, amelyek hagyományosan az emberi kreativitás és érzék számára voltak fenntartva.

Mesterséges intelligencia: Rövid történet a kezdetektől napjainkig

A mesterséges intelligencia (AI) gyökerei a 20. század 50-es éveire nyúlnak vissza, amikor először kezdtek el gondolkodni olyan gépeken, amelyek képesek lennének szimulálni az emberi gondolkodást és problémákat megoldani az emberhez hasonló módon. Az első lépések ezen a területen 1956-ban történtek. Dartmouth Konferencia, ahol egy kutatócsoport, beleértve John McCarthy, , Marvin Minsky, , Claude Shannon, I’m sorry, but your request is incomplete. Please provide the full text you’d like me to translate from Polish to Hungarian. Allen Newell, bemutatta a mesterséges intelligencia koncepcióját. Éppen McCarthy, akit az AI egyik atyjának tartanak, alkotta meg a „mesterséges intelligencia” kifejezést.

Fontos lépései az AI fejlődésének:

1. Az 50-es és 60-as évek. – Első algoritmusok: A kezdeti kutatások olyan számítógépes programokra összpontosítottak, amelyek képesek voltak matematikai logikai problémákat megoldani, például. Logikai Teoretikus Herbert Simon és Allen Newell dolgozta ki. Ezekben az években fejlesztették az első sakkprogramokat is, amelyek megpróbálták szimulálni a játék stratégiáját.
2. 70-es évek. – Válság és kétely: Ebben az időszakban az AI számos problémával szembesült. Gyorsan kiderült, hogy a számítógépek nem képesek megoldani a bonyolultabb feladatokat, amelyek az úgynevezett józan észt igénylik, ami az entuziazmus és a finanszírozás csökkenését eredményezte. Ezt az időszakot gyakran „AI tél”-nek nevezik.
3. 80-as évek. – Visszatérés a szakértői rendszerek révén: Az AI életre kelt a szakértői rendszerek fejlődésének köszönhetően, amelyek szakmai tudás alapján tudtak döntéseket hozni. Ezeket az iparban, az orvostudományban és a pénzügyekben alkalmazták. Fontos lépés volt a mesterséges neurális hálózatok fejlesztése is, amelyek az emberi agy működését próbálták utánozni.
4. 90-es évek. – Az AI diadalai: A 90-es évek legfontosabb eseménye a számítógép győzelme volt. Deep Blue Az IBM vállalat 1997-ben megmérkőzött a sakk világbajnokával, Garry Kasparovval. Ez az esemény megmutatta, hogy az AI képes versenyezni az emberekkel nagyon összetett területeken.
5. XXI. század – Az AI virágzása: A számítástechnikai technológiák fejlődése, beleértve a hatalmas számítási teljesítményeket és a nagy adathalmazokhoz való hozzáférést, lehetővé tette az AI számára, hogy új módszereket alkalmazzon, mint például gépi tanulás(gépi tanulás) és mélytanulás (a mélytanulás). Ezek a technikák forradalmasították a számos iparágat, a képek és hangok felismerésétől az önálló autókig és az orvostudományig.

Jelenleg az AI szinte mindenhol jelen van – a Siri és Alexa hangasszisztensektől kezdve az önálló járműveken át a fejlett adat-elemző rendszerekig, amelyek világszerte támogatják a vállalatokat. Bár az AI még mindig nem éri el az emberi intelligenciát, a bonyolult problémák megoldásában és a feladatok automatizálásában nyújtott lehetőségei kulcsszerepet játszanak számos szektorban.

AI más iparágakban: A technológia megállíthatatlan előrehaladása

Milyen helyeken fogja az AI helyettesíteni az embert ?

Esetek Google A Radio Kraków csak példák egy szélesebb jelenségre, amely egyre több iparágat érint. A mesterséges intelligencia már most is átveszi a munkaköröket számos szektorban, az ipartól kezdve, a pénzügyeken át egészen az egészségügyig. Íme néhány példa:

1. Autóipar

Az autógyárakban, mint például azok, amelyeket Tesla Én Toyota, A gyártás automatizálása ipari robotok alkalmazásával jelentősen csökkentette a munkavállalók számát a szerelőszalagokon. A robotok felelősek a hegesztésért, a karosszériaelemek összeszereléséért, a festésért és más ismétlődő feladatokért, amelyeket korábban emberek végeztek.

2. Logisztikai központok és raktárak

Olyan cégek, mint Amazon Én Walmart automatizálást vezettek be a raktárakban. Például az Amazon raktáraiban robotok Kedves A termékeket szállítják, felkészítve őket a kiszállításra. A raktári automatizálás csökkentette a raktári dolgozók iránti keresletet bizonyos helyszíneken.

3. Kiskereskedelem

Néhány kiskereskedelmi boltban, mint például Amazon Go, bejegyzés nélküli rendszereket vezettek be. A pénztárosok helyett a vásárlók belépnek, beolvassák az alkalmazást, és a mesterséges intelligencia figyeli, mit vásárolnak, majd automatikusan kiszámlázza az összeget, amikor elhagyják a boltot. Ez megszüntette a pénztárosok alkalmazásának szükségességét ezeken a helyszíneken.

4. Banki szolgáltatások

A bankok sok szolgáltatás automatizálását vezették be. Chatbotok és virtuális asszisztensek, mint például Erika A Bank of America-nál az ügyfélszolgálatban dolgozó munkavállalókat helyettesítik, válaszolva az ügyfelek kérdéseire és segítve őket a pénzügyeik kezelésében. Néhány bankban az automatikus rendszerek hagyják jóvá a hitel- és kölcsönkérelmeket, így sok esetben elkerülhető az emberi beavatkozás.

5. Pénzügy és kereskedelem

Befektetési cégek, mint például Goldman Sachs, elkezdtek AI algoritmusokat használni a piac elemzésére, a trendek előrejelzésére és az automatikus kereskedelemre. Például a Wall Street Jelentősen csökkent a tőzsdén közvetlenül dolgozó kereskedők száma, mivel az AI algoritmusok jobban elemzik az adatokat és gyorsabban hajtják végre a tranzakciókat.

6. Szállítás

Néhány városban, mint például a San Francisco, olyan cégek, mint Waymo Én Kereskedelmi hajózás autonóm taxi tesztelését végzik, ami potenciálisan helyettesítheti a sofőröket. A szállítási szektorban olyan cégek, mint a Uber A teherszállítók autonóm teherautókat tesztelnek, ami a jövőben csökkentheti a sofőrök iránti keresletet.

7. Ügyfélszolgálat

Különböző iparágakból származó cégek – az e-kereskedelemtől a légitársaságokig – elkezdtek bevezetni chatbotok és automatikus telefonos ügyfélszolgálati rendszerek. Például az United légitársaság, amelyek bevezetik a chatbotokat az alapvető ügyfélszolgálatba, csökkentve a szükségességét, hogy egyszerű kérdésekhez embereket alkalmazzanak.

8. Mezőgazdaság

A modern farmák, különösen Japánban és az Egyesült Államokban, elkezdték robotokat és mesterséges intelligenciát használni a termés betakarítására, a növények állapotának nyomon követésére, sőt, még az állattenyésztés irányítására is. Vertikális farmok A (vertikális farmák) mesterséges intelligenciát használnak a növények növekedési környezetének optimalizálására, csökkentve a mezőgazdaságban dolgozó emberek számát.
.

9. Tartalom létrehozása

Médiaipari cégek, mint például Associated Press Én Bloomberg, mesterséges intelligencia rendszereket használnak egyszerű jelentések automatikus generálására, például pénzügyi adatok vagy sporteredmények esetében. A mesterséges intelligencia itt a tudósítókat helyettesíti az automatizált adatokon alapuló szövegek írásában.

10. Call center

Sok cég bevezette az ügyfélszolgálat automatizálását a call centerben. Például ATandamp;T és más nagyvállalatok fejlett IVR (Interaktív Hangválasz) rendszereket használnak, amelyek helyettesítik a telefonokat fogadó és az ügyfeleknek egyszerű információkat nyújtó munkavállalókat.

Mindezek a példák azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia már elkezd hatni a munkahelyek csökkentésére számos szektorban, különösen ott, ahol a tevékenységek rutinszerűek és könnyen automatizálhatók.

AI kontra ember: Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacot, és mit jelent ez mindannyiunk számára?

Az emberek mesterséges intelligenciával való helyettesítésével kapcsolatos döntések különböző reakciókat váltanak ki – mind lelkesedést, mind aggodalmat. Egyrészt az MI hihetetlen potenciált kínál a folyamatok optimalizálásában, a hatékonyság javításában és a költségek csökkentésében. Másrészt jogos aggodalmak merülnek fel, hogy a túl gyors változások negatív hatással lehetnek sok szakmai csoport számára, és nehézségeket okozhatnak a munkaerőpiacon.

Ami a kapcsolatos esetet illeti, Mapami Google Jarosław Juszkiewiczem egy nagyszerű példa arra, hogy milyen mély jelentősége lehet a látszólag jelentéktelen technológiai döntéseknek. Juszkiewicz hangja több volt, mint egy navigációs eszköz – sok felhasználó számára a technológiával való mindennapi tapasztalataik részét képezte, olyan elemet, amely emberiességet és érzelmi kötődést hozott. A mesterséges intelligenciával való helyettesítése azt mutatja, hogy a technológiai cégek számára a hatékonyság és a standardizálás a prioritás, még akkor is, ha az emberi tényező elvesztésével jár.

Hasonlóképpen, a döntés a újságírók elbocsátásáról Off Rádió Krakkó A virtuális karakterek mesterséges intelligencia általi létrehozása és a hagyományos műsorvezetők helyettesítése kérdéseket vet fel az automatizálás határaival kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a rádiós műsorvezetés során az AI-val való kísérletezés merész, de kockázatos döntés. A közönség az autentikusságot keresi, amellyel azonosulni tud. A virtuális személyiségek esetében mesterséges lényeket hoztunk létre, amelyeknek meg kellene győzniük minket arról, hogy „valódiak”. Ez távolságot okozhat a műsorok és a közönség között. A hallgatók reakciói erre a döntésre – petíciók, ellenállás – azt mutatják, hogy nem minden automatizálható könnyen, és az emberek értékelik a műsorvezetők autentikusságát és személyiségét, amelyet az AI egyelőre nem képes teljes mértékben reprodukálni.

A munka jövője az AI által uralt világban

Ami a többi iparágat illeti, ahol az AI helyettesíti az embert, úgy tűnik, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat bizonyos szektorokban – különösen ott, ahol a munka ismétlődő, és a feladatok könnyen automatizálhatók. Az ipar, a szállítás, a logisztika, sőt még a medicina egyes aspektusai is – ezek a területek jelentős előnyöket látnak az AI alkalmazásában. A hatékonyság, a költségek csökkentése, valamint az AI képessége, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgozzon fel egy pillanat törtrésze alatt, olyan érvek, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni. Másrészt a kreatív szektor – újságírás, művészet, tartalomkészítés – az emberi képzeletre, érzelmekre és intuícióra épül, ami rendkívül nehézzé teszi az emberek teljes mértékű automatizált helyettesítését ezekben a szakmákban, kielégítő módon.

Véleményem szerint a kulcsfontosságú kihívás az egyensúly megtalálása lesz. A mesterséges intelligenciának támogania kell az embereket a mindennapi munkájukban, és nem teljesen helyettesítenie őket, legalábbis azokban a területeken, amelyek emberi érzékenységet, empátiát és kreativitást igényelnek. Úgy gondolom, hogy a technológiát eszközként kell kezelni, amely javítja a munkánkat, nem pedig úgy, mint egy módot az emberek kiiktatására. Emellett szükség van a dolgozók felkészítésére is a változásra – képzéseken, átképző programokon és pszichológiai támogatáson keresztül, mivel a mesterséges intelligencia fejlődésének tempója jelentős stresszt és bizonytalanságot okozhat.

Összegzésképpen, a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt, de ugyanakkor nagy kihívásokat is jelent. A vállalatok döntései, mint például Google Az Off Radio Kraków azt mutatja, hogy az automatizálás és az emberi tényező közötti egyensúly elérése nem könnyű feladat. Fontos, hogy társadalomként aktívan részt vegyünk ebben a vitában, és kijelöljük azokat a határokat, amelyek védik az emberi munka értékeit és jelenlétét ott, ahol a gépek nem helyettesíthetnek minket.